Cím: Budai u. 45
Tel: 22/514-040

Az iskola alapításának körülményei két szálon közelíthetőek meg. Az egyik szál az iskola létesítésének helyéhez vezet. A Népjóléti Minisztérium 1919.október hó 4-én helyezte át a Sátoraljaújhelyi Rokkantiskolát és Rokkantutókezelő Intézetet Székesfehérvárra, a Budai út 13. (akkori számozás szerint 25.) szám alatti telektömbre, mely akkor még jobbadán búzaföld volt. Itt működött az intézet 1922. februárjáig, amikor a minisztérium hadiárva intézetté alakította, és mint ilyen működött a Népjóléti Minisztérium fennhatósága alatt 1932. június 30-ig.

Közben 1928-30 között felépültek a barakkok helyén a mai épületek. A hadiárva-intézet 1935. július 1 -jével a Belügyminisztérium főhatósága alá került, majd 1935 július 1-jével megszűnt, illetve átalakult az Állami Gyermekvédelem Ipari Iskolájává. 1936. június 30-án az intézmény a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium hatáskörébe került.

A másik szál a korabeli középfokú iparoktatás országos elmaradottsága.Gazdasági, társadalmi, politikai körülmények követelték érettségivel záruló gyakorlati irányú középiskolák létesítését, megváltoztatva ezzel a továbbtanuló ifjúság túlnyomó többségének gimnáziumba való törekvését is (pl. 1938/39-ben az ipari középiskolákba 900, mig a gimnáziumokba 30000 elsős iratkozott be). Ennek volt hivatott eleget tenni az 1938. évi XIII. törvény,amely éppen ilyen ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi középiskolák felállításáról rendelkezett.

E két szál összefutásából következett,hogy a vallás és közoktatási miniszter 1939. április hó 2-án kelt 57991/1939.IV.2.ü.o. rendelete szerint tehát az 1939/40 tanévre megnyílt az új gépészeti ipari középiskola. Neve a 65586/1939. IV. 2. ü. o. számú rendelet értelmében: Székesfehérvári m. kir. állami Gróf Széchenyi István Ipari Középiskola.

Az iskola tanulóinak létszáma évről - évre emelkedett, a városban mind nagyobb számban jelentek meg a szürke sapkát viselő ipari középiskolai tanulók, és a kezdetben el nem ismert iskola egyre nagyobb hírnévre tett szert városi, majd országos viszonylatban is.

1945 szeptember 1-től az iskola az Iparügyi Minisztérium felügyelete alá került.

Ez az időszak a háború következményeinek felszámolása mellett a szakoktatás új helyének keresése is volt. A gazdasági, társadalmi és kulturális változásokhoz türelmetlenül igazodni igyekvés gyors változások egymásutánját jelentette a középiskolákban. 1947-ben az iskola neve: Általános Gépészeti Műszaki Középiskola.

1949 agusztustól ismét a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium fennhatósága alatt: 11.sz. Ipari Gimnázium Vas-, Fém-, Gépipari Tagozat. Ugyanakkor kibővült az 1942-43.tanévtől működő esti tagozattal.

A nappali tagozat osztályainak és ezzel együtt tanulóinak száma közben egyenletesen emelkedett: A székesfehérvári Gróf Széchenyi István Gépipari Középiskolában

* 1946-47-ben 2 első, 2 második, 2 harmadik, 1 negyedik osztály van, az Általános Gépipari Műszaki Középiskolában
* 1947-48-ban 2 első, 2 második, 2 harmadik, 2 negyedik osztály, 1948-49-ben 2 első, 2 második, 2 harmadik, 2 negyedik osztály, A 11. sz. Ipari Gimnázium Vas-, Fém-, Gépipari tagozaton
* 1949-50-ben 3 első, 2 második, 2 harmadik, 2 negyedik osztály, a 18. sz. Gépipari Technikumban
* 1950-51-ben 4 első, 3 második, 2 harmadik, 2 negyedik osztály van 1950-ben tehát megint új elnevezés az iskola névtábláján. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1950.évi 40. sz. törvényerejű rendelete kimondta, hogy a középfokú ipari szakoktatás korszerű fejlesztéséről ipari technikumok létre- hozásával kell gondoskodni. A tanulmányi idő változatlanul 4 év.

1951 júliusától az iskola újra,de most huzamosabb ideig, más minisztérium felügyelete alá került, a Kohó-, és Gépipari Minisztérium hatáskörébe (NET. 1951. 16. tvr.). E rendelkezésnek az autentikus szakmai irányítás megvalósításán túl jótékony hatása abban is jelentkezett, hogy a szakminisztériumnak nagyobb lehetőségei voltak az iskola anyagi támogatására, valamint egy tárca irányítása alá került az iskola azokkal az üzemekkel, vállalatokkal, amelyek számára a szakembereket képezte.

A nappali tagozat általános gépész technikusok mellet erőgépgyártó (motoripari), majd 1953-tól gépszerkezeti (repülőgépsárkány) technikusokat is képzett.

1955. november 1-től az iskola neve Ságvári Endre Általános Gépipari Technikum.

A város eddig is számottevő iparvállalata, ismert nevén a VIDEOTON a város legnagyobb gyárává vált.A rádió-, és az induló televízió-gyártás szakembereket követelt. Mint az előző években is volt erre példa, a gyors szakember képzés a már dolgozók elméleti felkészítéséből élt. Így az esti tagozaton már 1957-ben híradásipari képzés kezdődött. Az első híradásipari technikusok 1961-ben képesítőztek. Közben nappali tagozaton is 1959-ben elindultak az első híradásipari technikust képző osztályok. Az érdeklődés azzal különösen megnőtt az iskola iránt.

Amint az új szak létrehozása a gazdaság igénye volt, úgy tudomásul kellett venni, hogy a motoripari tagozatra már nincs szükség. Az utolsó ilyen osztály 1960-ban képesítőzött. (A tagozat nem múlt el nyomtalanul. Sporttalálkozókon ma is buzdító a HAJRÁ MOTOR!, az iskola elismert stúdiója is a MOTOR RÁDIÓ nevet viseli.)

Ugyancsak szükségtelenné vált a fémszerkezeti tagozat fenntartása,mert a vállalat, a jelenlegi Ikarusz elődje már ekkor repülőgép-javítás helyett autóbusz-gyártásra orientálódott. Ilyen tagozatú osztályban 1962-ben volt az utolsó képesítő vizsga.

Közben az iparosodó Dunántúl szakember szükségletének kielégítésére több város kérte, hogy létesítsünk levelező tagozatú konzultációs központot. Ajkán az 1959-71. években 7 osztály 299 fő, Veszprémben az 1960-74. években 8 osztály 355 fő, Tapolcán 1960-88-ig 440 fő, Keszthely 1961-66-ig 41 fő szerzett technikusi oklevelet, vagy szakközépiskolai érettségit. Így érthető, hogy az egész országban,de különösen a Dunántúlon igen sok későbbi ipari vezető volt iskolánk valamely tagozatának tanulója.

1964-ben ünnepelte intézetünk fennállásának 25 éves évfordulóját.

Az évfordulót megelőzően 1963-ban a Kormány 1006/1963 (IV. 7.) határozatával létrehozta iskolánkban a Felsőfokú Gépipari és Híradásipari Technikumot. Ez, az 1961. évi III. (oktatási) törvényre alapozott rendelkezés már a középfokú szakoktatás reformjainak kezdetét is jelentette. Ennek részét képezte, hogy a technikusképzést felsőfokú szintre kell emelni, amelynek következtében a középfokú technikumokat más szakképző intézményeknek kell felváltainok. "A jelenleg muködő középfokú technikumokat ... a Minisztertanács fokozatosan szervezi át felsőfokú technikumokká, illetve szakközépiskolákká. Az átszervezésig a technikumok muködésüket a jelenlegi rendelkezések alapján folytatják". A technikumokban végül is az 1965.évi 24.tvr. alapján,az 1969-70. tanévben indultak az első szakközépiskolai osztályok.

Ennek megfelelően 1972-ben a technikusképző osztályokban történtek az utolsó technikusi képesítő vizsgák, lezárva ezzel egy húszéves sikeres korszakot, nemcsak az iskola, hanem a középfokú iparoktatás történetében is.

Az 1972-es év az iskolai testnevelésnek is jelentős fordulója,felavathattuk új tornacsarnokunkat, a 687 négyzetméteres nagycsarnokkal, két öltözővel, tanári és orvosi szobával ellátott épületet (összesen 1274 négyzetméter),amely akkor több, mint 6 millió forintba került.

1974-ben a szakközépiskolák a szaktárcáktól a megyei tanácsok hatáskörébe kerültek, az iskola fenntartója a Kohó- és Gépipari Minisztérium helyett a Fejér Megyei Tanács lett.

1974-ben indult iskolánkban az országban elsőként a számítástechnikai képzés, amely azóta az iskola fő képzési profilja lett.

Az 1985/86-os tanévben 20 évvel a megszüntetése után ismét megindult a technikusképzés.

Az iskola 1989-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját.

Már az évfordulót megelőzően is hangoztatták, hogy az iskola vegye vissza eredeti nevét. Ennek előkészítése az ünnepségek után megkezdődött és Székesfehérvár Megyei Város Tanácsa 33/1990. (III. 12.) V. B. rendeletével az iskola nevét Széchenyi István MŰszaki Szakközépiskolára változtatta vissza. A név visszavételét a tanári kar és a tanulóifjúság az 1990-91. tanév indulásakor emléktáblával örökítette meg. Ugyanakkor úgy határozott, hogy Széchenyi István születésének 200. évfordulójára az iskola bejáratánál domborművet, az udvaron közadakozásból szobrot állítanak az iskola névadójáról.

A politikai rendszer megváltozása a gazdasági életben is olyan változásokat hozott, amelynek a szakközépiskola régi, nagyüzemekre képzett struktúráját elavulttá tették.

A privatizált gazdaságban nemcsak az eddigi képzéshez szükséges nagyüzemi háttér felbomlása, hanem munkahelyek számának csökkentése, új utak keresésére ösztönzi a szakképzést.

A jövő elképzelése a világbanki hitellel támogatott "Emberi erőforrások fejlesztési programja", melyek ifjúsági szakképzési megvalósítását pályázat útján több iskolával együtt iskolánk 1991. májusában elnyerte, megtartva ezzel az ország szakképző iskolái között elismert helyét és egyben a lehetőséget, hogy elsők között léphessen a középfokú szakképzés új útjára.