Elérhetőség:

Cím:
Anna utca 13-15.


Telefon:
Titkárság: 229-1894
Tanári: 229-1857
Gazdasági: 229-1801, 229-1815
Történet: A mai Budapest XXII. kerületének (1950 előtt Budafok, Budatétény, Baross Gábor telep, Nagytétény) a 30-as évek második feléig nem volt középiskolája. Budafok megyei város polgármestere 1936. szeptember 4-én levélben fordult a Jászóvári Premontrei Kanonokrend főnökéhez, hogy egy gimnázium létesítése ügyében kezdjenek tárgyalásokat. A tárgyalások eredményre vezettek, és 1937. április 29-én megkötötték a szerződést. Ennek értelmében nyolc osztályos nyilvános jellegű premontrei gimnáziumot létesítenek. A város az Anna utcai állami elemi népiskola épületét a rend tulajdonába bocsátja, és vállalja, hogy hat éven belül emeletráépítéssel bővíti a gimnáziumot. Az első két tanítási évben ideiglenes helyen kezdte meg működését a gimnázium. Az 1937/38. tanév a Kossuth Lajos u. 60. számú főjegyzői lakásban egy osztállyal indult - a Szent István jubileumi évre való emlékezésül - a Budafoki Szent István Gimnáziumban. Igazgatója Kolumbán Virgil kanonok lett, tisztét 1947-ig töltötte be. Az 1938/39-es iskolai évben a két osztályt ebben az épületben már nem lehetett elhelyezni, ezért ezt az évet a Kossuth Lajos u. 88. sz. alatti, a tanítás céljaira megfelelően átalakított régi ipartestületi székházban töltötték. A harmadik tanévben már a mai épület egy részében folyt a tanítás, de teljesen csak az 1940/41-es tanévben került a ház a gimnázium használatába. Az épület egyemeletes, 1942 decemberében kezdtek hozzá a tetőszerkezet megemeléséhez, 1943-ban a második emelet ráépítése teljes egészében megtörtént.
Az egyenletes fejlődést megszakította a II. világháború, a bombázások, az ostrom, a fosztogatások mindent leromboltak és megsemmisítettek, csupán a falak maradtak meg, de azok is több helyen használhatatlan állapotban. Az iskola rendbehozatala rögtön a felszabadulás után megindult, a tanítás mostoha körülmények között, de folytatódott.
A közoktatás területén végbemenő átalakulás változást hozott a régiekhez képest. Államunk létrehozta a mindenki számára kötelező nyolc osztályos általános iskolát, így iskolánkban is az első osztályok helyett az általános iskola ötödik osztályát nyitották meg. A kerület iskolagondjait figyelembe véve, nem csak az általános iskola felső tagozata indult, hanem megszervezték az alsó tagozatot is. Az 1946/47-es tanévben, egyéves szervezőmunka és felvételi vizsga után, megnyitották a Dolgozók Gimnáziumát. Mivel minden nap volt tanítás, két év alatt befejezték a négyéves tananyagot, általában "téli" és "nyári" félévek voltak.
Az egyházi iskolák államosításának végrehajtása az intézményben a legnagyobb rendben és nyugalomban ment végbe, iskolánk mint a Premontrei-rend gimnáziumának jogutódja, az "Állami Szent István Gimnázium Budafok" elnevezést kapta. Az általános iskolai törvény értelmében fokozatosan megszűntek a gimnázium alsó négy évfolyamának osztályai az 1947/48-as tanévvel. Az általános iskolai tanulócsoportok el is költöztek az épületből.1950-ben megtörtént Budapest közigazgatásának átszervezése, Budafok része lett Budapest XXII. kerületének. Mivel a XIV. kerületben is volt egy "István Gimnázium", iskolánk felvette a Budai Nagy Antal Gimnázium nevet.

Az államosítást követő tíz esztendőben az osztályok száma 6-ról 17-re növekedett, a tanulói létszám 207 főről 695 főre emelkedett. A tantestület az igazgatóval együtt 31 főre bővült.1952-ben épült az első előadóterem a kémia oktatásához, majd ezt követi a fizikaterem kialakítása. Az 1958/59. tanévben a minisztérium megbízta a gimnáziumot a „gyakorlati osztály” indításával. Ennek célja az volt, hogy a politechnikai képzést elmélyítsék, segítsék a hasznos társadalmi munka nagyüzemi megszervezését. E rendelet hatására öt tanulási nap mellet egy napon ipari illetve mezőgazdasági munkán vettek részt a tanulók. Az 1963/64-es tanévben már a gimnázium összes osztályát érintette ez a rendszer, mely szervezési gondokkal járt, és nem hozta meg a várt eredményt.

1965/66-os tanévben indultak a szakosított tantervű osztályok, orosz, német nyelvű, majd angol nyelv, biológia és kémia tantervű csoport követi. Az 1975/76-os tanévtől pedig testnevelés tagozat indul. Az 5+1-es oktatási forma az 1974/1975-ös tanév befejezésével lezárult. 164/65-ben szakközépiskolai osztály is indult, ők az érettségi vizsga mellett szakmunkás vizsgát is tettek. Az első szakközépiskolai osztály 1968-ban érettségizett, az utolsó 1972-ben. Az épületet 1970-ben bővítik 12 tanteremmel, itt már központi fűtés van, de a régi épületrész kályháit csak 1975-ben bontják le. 1972-ben fejeződik be a földszint és az új bejárat építése, ekkor alakítják ki az ebédlőt és a konyhát.

Az 1978-as tantervi reform nyomán új tantervek kerültek bevezetésre az 1979/80-as tanévtől. Az 1981/82-es tanévtől életbe lépett a fakultáció, ahol a III. évfolyam tanulói a heti 33 kötelező órájukból 7-et szabadon, de kötelezően választhattak az iskola fakultatív kínálatából. Erre az időszakra esik a szaktantermi rendszer kialakítása, a nyelvi laboratóriumok átadása. Az egész épület korszerűsítése megkezdődik, mely munkák 1985-ben zárodnak. 1984. szeptemberétől a gimnázium kezelésébe kerül az egész B épületes új toldalékszárny. Ezek után az iskola oktatástechnikai fejlesztése került előtérbe. Zárt láncú TV és rádió rendszer került kialakításra, ekkor érkezett az első számítógép is. Az 1982/83-as tanévtől kezdve az 5 napos munkahétre való átállás újabb szervezeti és tartalmi változásokat hozott. Megjelent az új érettségi és felvételi vizsgaszabályzat, mely megváltoztatta a felsőfokú felvételi rendjét. A demográfiai hullám következtében az 1986/87. jubileumi tanévben iskolánk 22 osztályába 627 tanuló járt, 55 tanári és 27 nem tanári álláshellyel rendelkezett. 1986-ban megindult az informatikai fejlesztés, 1987-ben kapta az iskola az első fénymásoló berendezést, és ekkor készült el a teniszpálya.

1989-ben, hosszabb előkészítő munka után megalakult az iskola volt diákjaiból a Premontrei Öregdiákok Egyesülete, mely azóta is aktívan működik, minden hónap második keddjén tartja összejövetelét. Pályázatok kiírásával, jutalmazással aktivizálja a mai diákságot, ezzel is hidat alkotva múlt- jelen- jövő között.1995-ben az 50 éve érettségizett osztály hálából emléktáblát helyezett el az iskola bejáratánál. 1991-ben indult az első, hatosztályos, tehetséggondozó évfolyam, melynek pedagógiai célkitűzése az volt, hogy minél előbb és minél eredményesebben készítsen fel a felsőoktatásra, biztos alapot adva. Az iskola szülői testülete, vezetősége létrehozta a Jövő Nemzedéke Alapítványt, a tehetséges tanulók támogatásáért. Iskolánk is kidolgozta a Helyi tantervét a Nemzeti Alaptanterv követelményeinek megfelelően, azóta folyamatosan alakul, a Kerettantervi változások és a kompetenciafejlesztés kívánalmainak megfelelően. 1994-ben megalakult az Iskolaszék, és továbbra is működik a Szülői Munkaközösség. A Diákönkormányzat folyamatos megújulása, a jogok, kötelezettségek és lehetőségek biztosítása a demokratikus közéletbe való bekapcsolódást készíti elő a felnőtt életre.

Az 1990-es évek társadalmi átalakulása kihatott iskolánkra is. A hagyományok megtartása mellett sokkal színesebbé vált az iskola élete, új lehetőségek adódtak, mind a tanórán, mind a szabadidős tevékenységben. Ilyenek például: a külföldi tanulmányutak, az erdei iskolai programok, vízi túrák, triatlon szakkör, sportolási lehetőségek. Életfa szakkör indult, ahol néprajzi ismereteket sajátíthatnak el, kézműves technikákat ismerhetnek meg a tanulók. A környezeti nevelés egyre inkább előtérbe került az iskola pedagógiai munkájában, melynek eredményeként a kitüntető Ökoiskola címet nyertük el 2004-ben.